Az erdők állapota ma már nem csupán szakmai, hanem nemzeti ügy. Ez volt az egyik legerősebb üzenete annak az Erdészeti Tudományos Konferenciának, amelyet 2026. február 2–3-án rendeznek meg Sopronban, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és az Erdészeti Tudományos Intézet szervezésében. A kétnapos esemény a hazai erdészeti kutatás, felsőoktatás és gyakorlat legfontosabb szereplőit hozza közös fórumra. (Forrás: Fataj.hu)

Nem elég kutatni és oktatni, a társadalomnak is meg kell mutatni, mit tesz értük az erdészeti szakma. Cél, hogy emberek részesei, használói és megértői legyenek az erdészeti rendszereknek. A fenntartható erdőgazdálkodás ugyanis nemcsak ökológiai és gazdasági egyensúly, hanem társadalmi elfogadottság kérdése is. – hangsúlyozta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a 2026-os Erdészeti Tudományos Konferencián. A Soproni Egyetemen február másodikán elkezdődött a magyar erdészet legnagyobb tudományos találkozója. Két napon át több száz érdeklődő vesz részt 10 szekcióülésen, melyeken több mint 130 témát vitatnak meg a résztvevők. Az elhangzott témákat két publikációs kötetben, összesen hatszáz oldalon dolgozzák fel, ezzel is segítve a friss kutatási eredmények azonnali hasznosulását a gyakorlatban. „Nemcsak a változó klíma, hanem a változó társadalmi igények és elvárások ellentmondásai miatt is, egyre forróbb a levegő az erdők körül. Ebben a bonyolult helyzetben az erdészet nem bújhat el- nyitottan és önreflexív módon kell jelen lenni a társadalom előtt” - ezért tartja Zambó Péter különösen fontosnak a szakmai konferenciát. Az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára beszédében azt is elmondta: „A magyar erdészeti tudomány mély megalapozottsággal reagál a 21. sz kihívásaira- ez látszik a konferencia programjából. Nemcsak a szakmai közönség belső tudás áramlását szolgálja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy az erdészeti tudomány válaszokat fogalmazzon meg, nemcsak a természeti, hanem a társadalmi kihívásokra is.

A megnyitó rendezvényen részt vett dr. Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője is, tovább erősítve azt az üzenetet, hogy az erdők ügye helyi, szakmai és országos szinten egyaránt stratégiai jelentőségű. A konferenciát ünnepélyes megnyitó vezette be a Soproni Egyetem Ligneum épületében. Fábián Attila rektor köszöntőjében hangsúlyozta: „Immár hagyományosan ilyenkor február elején összegyűlik az erdész szakma, azzal a céllal, hogy áttekintsük az előttünk álló feladatokat – szerencsére sok van.” A rektor rámutatott arra is, hogy az aszály továbbra is az egyik legsúlyosabb kihívás: bár az idei tél csapadékos volt, az erdők vízigénye ennél jóval nagyobb. A konferencia ugyanakkor nemcsak a problémák feltárásáról szólt, hanem az egyetem szerepének újragondolásáról és egy fontos jubileumról is: a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. fennállásának 75. évfordulójáról. (Forrás: Soproni Egyetem)

A Tanulmányi Erdőgazdaság 75 éves évfordulója alkalmából a plenáris ülésén két kiemelkedő előadás hangzott el a soproni erdők kutatási és oktatási örökségéről. Folcz Ádám termelési- és kereskedelmi igazgató előadása áttekintette a TAEG 75 évnyi kutatás-fejlesztési eredményeit, kiemelve a mintagazdaságként betöltött szerepét az erdőgazdálkodási innovációkban, például az erdőművelési kísérletekben, fenntartható fakitermelésben és környezettudatos technológiákban. A prezentáció hangsúlyozta, hogyan járult hozzá a gazdaság a hazai erdészeti tudomány fejlődéséhez Sopron környékén, ahol 1951 óta szolgálja az oktatást és a kutatást. Bánáti László oktatási és ökoturisztikai igazgató előadásában a gyakorlati üzemi erdőgazdálkodás és a felsőoktatás kapcsolatát elemezte, fókuszban a társaság integráló szerepével az erdészeti tudásrendszerben. Kiemelték a terepgyakorlatok, tudástranszfer és alkalmazott kutatások fontosságát, amelyek hidat vernek az egyetem és a valós üzemeltetés között. Az előadás rávilágított arra, miként biztosítja a TAEG Zrt. a természetközeli erdőgazdálkodás gyakorlati megvalósítását oktatási keretek között.

A TAEG '75 "jubileumi konferenciaszekció" Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. munkáját helyezte a középpontba, bemutatva annak kulcsszerepét a hazai erdészeti kutatásokban, különösen a klímaváltozás hatásainak kezelésében. A TAEG Zrt. területén végzett vizsgálatok, a gímszarvas szaporodásbiológiájától (Csányi Erika, Sándor Gyula) a Dudlesz-erdő távérzékeléssel támogatott talajtérképezéséig (Mészáros Diána et al.), valamint az erdőterületek klímaváltozás-fényében történő elemzéséig (Illés Gábor et al.) nagy szakmaspektrumot ölelnek át. Az EVELIN műholdas erdőállapot-megfigyelő rendszer fejlesztése (Ács Norbert et al.) kiemeli a TAEG Zrt. koordináló szerepét, amely összekapcsolva kutatást és operatív rendszereket. A TAEG Zrt. támogató és integráló funkcióját mutatta be több előadás is: a szaproxylofág bogarak monitorozása (Lakatos Ferenc et al.), klímaadaptáció szaporítóanyag-mozgatással (Lados Botond Boldizsár et al.) és az erdőfelújítási kísérletek (Folcz Ádám et al.) prezentációsa. A traktorharveszter fejlesztés (Ábrahám István, Folcz Ádám) és hasonló innovációk Sopron térségében a fenntartható gazdálkodást szolgálják. A TAEG Zrt. tevékenysége kiterjed a közösségi aspektusokra is, mint az erdőhasználati szokások vizsgálata a Soproni Parkerdőben (Pappné Vancsó Judit et al.) vagy az erdőfelújítások társadalmasítása (Hartl Éva), erősítve a tudomány és a helyi lakosság kapcsolatát. A szekció témái jövőbemutatóak, szemléltetve a TAEG Zrt. jelenlegi és jövőbeli szerepét, mint a régió erdészeti innovációinak motorját.

Galéria