Soproni Parkerdő

 

A soproni parkerdő kialakításának gondolata Muck András erdőmester-erdőgondnok (1851-1925) nevéhez kötődik. Már ebben az időben jelzett turista utak kerültek kijelölésre, kilátók, gloriett-ek épültek. A két világháború között az Asztalfőn, a Várhelyen és a Ferenc-forrásnál védkunyhót (menedékházat) állítottak. A Károly-magaslat ma is meglévő, mindvégig igen népszerű kirándulóhelynek számító kő kilátója Heimler Károly szorgalmazására 1936-ban került megépítésre. A turistaforgalom folyamatosan bővült, s az erdei turizmus egyre népszerűbb lett. Az első forgalomszámlálás 1930-ból származik, amely szerint ebben az évben 35.800 fő kereste fel a soproni erdőket. 1932-ben ez a szám 82.000 főt, míg 1935-ben 115.000 főt tett ki. Az idegenforgalom vendéglátó bázisaként megnyílt a város tulajdonában lévő Lővér-szálló.

A második világháború utolsó éveiben az erdők közjóléti szerepe megszűnt. A fellendülés igen hosszan váratott magára. A város lakosságának növekedése, és méginkább az idegenforgalom ugrásszerű fejlődése, a környezet fokozott védelmének világszerte fellépő igénye késztette a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságot arra, hogy Sopron város történelmi hagyományaira támaszkodva modern parkerdőt rendezzen be. Így jött létre az ország első parkerdeje 1970-ben, a Pilisi parkerdővel egyidőben. A soproni parkerdő fejlesztési koncepcióját dr. Csapody István, dr. Juhász Miklós és dr. Mollay Jánosné Madas Gabriella erdőmérnökök 1971-ben dolgozták ki. Ennek keretében elkészült az ország első erdei tornapályája, tanösvénye (Ciklámen Tanösvény). Megszaporodtak a forrás-foglalások, padok, ülőgarnitúrák, útjelző és ismeretterjesztő táblák kerültek kihelyezésre. Az időjárás viszontagságai ellen esőbeállók, kulcsos házak nyújtottak védelmet az erdőjáró turistáknak. A kiépített szalonna sütő helyeken hétvégeken pezsgett az élet. Sajnos azonban ez a folyamat mindössze néhány évig tartott, melyet ismét hosszú hanyatlás követett.

A legújabb, máig tartó fellendülés 1998-ban a soproni parkerdő közjóléti fejlesztési tervének kidolgozásával vette kezdetét, melynek eredményeként nagyszabású beruházási program indult

A 2400 hektár intenzív parkerdő négy kiemelkedően közkedvelt kiránduló helye közül kétségtelenül a legismertebb a Károly-kilátó és környéke, ahol a játszótéren, padokon, asztalokon, erdei vendéglőn és a kilátóból a turisták elé táruló fenséges látványon túlmenően a soproni kötődésű botanikusok, erdészek (Kitaibel, Gombocz, Kárpáti, Csapody, Roth) munkásságát bemutató állandó kiállítások is megtekinthetők. A további három helyszín közül a Várhely és környéke történelmi emlékhelyként működik, míg a Brennberg völgyben található autós pihenő, valamint a Szalamandra-tó a Természetbarát forrással továbbra is hagyományos kirándulóhelyként funkciónál.

A Soproni-hegységben személygépkocsival járható gerinc utak mentén parkolók, szalonnasütők és pihenő helyek találhatók, melyek a hosszabb-rövidebb erdei séták kiinduló pontjaiként funkcionálnak. Több tíz kilométer a jelölt lovas pálya, míg a kerékpározásra alkalmas utak hossza meghaladja a negyven kilométert. Ugyancsak a Soproni-hegyvidéken található a térség legjelentősebb erdei kerékpár pályája (downhill pálya). Az erdei sportok kedvelőit szolgálja továbbá az erdei tornapálya és a négy sífutópálya is. A 369 kilométer jelölt turistaút közül külön említést érdemel a Ciklámen tanösvény és a Soproni-hegyvidék talán legszebb völgyében a Tolvaj-árokban található Természetismereti tanösvény, a Fürtős-Bodza tanösvény és az egyedinek számító, a Kópházán élő horvát nemzetiség múltját, hagyományait és jelenét bemutató helytörténeti tanösvény. A könnyebb sétákra vágyók között igen népszerű a ma már kivilágított Ojtozi sétányt is magába foglaló Várisi sétaút. Az Ojtozi fasor végén erdei gyermekjátszótér várja az ifjú erdőlátogatókat.

A parkerdőben több mint 30 foglalt forrás vízével hűsíthetik magukat a kirándulók. Ezek közül a legrégebbi és leglátogatottabb a Deák-kút. Igen népszerű kirándulóhely továbbá a Tolvaj-árok bejáratánál található Béla forrás, a Görbehalom előtt fakadó Fehér Dániel forrás és a Szalamandra-tó vízét tápláló Természetbarát forrás.

A Károly-kilátón kívül további kilenc kilátó szolgálja a parkerdőbe látogatókat. A kilátók fontos kirándulási, túrázási célpontok, s ehhez igazodva környezetük is megfelelő szolgáltatást nyújt az oda látogatóknak (padok, asztalok, szalonnasütők, szemetesládák). A kilenc kilátó közül építészetileg és városközelsége miatt látogatottság szempontjából is kiemelkedik a Sörházdombi kilátó. A Soproni-hegyvidék legmagasabb pontján (557 m) és a várostól legtávolabb található a Magasbérci kilátó (Hermes fölött). A Károly-kilátó és a Magasbérci kilátó között helyezkedik el a Béke kilátó és a talán legszebb hegyvidéki panorámát nyújtó Várhely kilátó.  A Vas hegyi Gloriette kilátóból a Várhelyre, a Karmelita templomra, Sopronbánfalvára, továbbá a Rozália hegység és a Schneeberg felé nyílik kilátás. A Szárhalmi erdőben a 208 m tengerszint feletti Kecske-hegyen, a Kecske-hegyi kilátóból egyidejűleg gyönyörködhetünk a soproni és a Fertő-tavi panorámában. Hasonló élményt nyújt a Dudlesz erdő déli részén található Hubertusz kilátó is. Az Ágfalva fölötti Ház-hegyen és a kópháziak kedvelt kirándulóhelyén a Szőlő hegyen (Gora) található kilátók elsősorban a helyi lakosok kikapcsolódását szolgálják.

A parkerdőben számos történelmi és kultúrtörténeti emlékkel is találkozhatnak a kirándulók. A Károly-kilátó már említett kiállításain túlmenően a Kalandpark előtti parkoló és pihenőhely végében került felállításra az Ágfalvi-csata Emlékmű, mely esemény váltotta ki az 1921-i évi népszavazást Sopron hovatartozásáról. A kilátóhoz vezető úton találjuk Hédl András erdész szobrát, míg Muck András emlékét a Lővér szálló mögött, Roth Gyuláét pedig a Hidegvíz-völgyben őrzi emlékmű.  A sípálya fölötti séta utak mellett van az Aldörfer Vilmos emlékkő és az 1863-ban tartott első dalos találkozóról megemlékező Dalos-kő. A bánfalvi kőfejtő fölött az Alom-hegy oldalán helyezkedik el a Cserkészkápolna. Igaz, hogy korábban már szó volt róla, de itt is meg kell említeni a Várhelyet, halomsírjaival, a kelta házzal, a Bella Lajos síremlékkel, továbbá az Ojtozi-sétány közepén található Ojtozi csata emlékművet. A Récényi és a Brennberg-völgyi utakat összekötő Ultrai úton kiemelkedő szépségű idős erdőállományok között sétálva találkozhatunk az Egyetemi emlékkővel, s vele szemben az elhunyt természetjáróknak emléket állító kopjafával. Hermes alatt – az azóta tömedékelt 663 méter mély Szent István aknánál – emlékoszlop hirdeti a hajdan szebb napokat megélt Brennbergi szénbányászatot.  A nagycenki hársfasor végében található Gróf. Széchenyi Béla és felesége Gróf. Erdődy Hanna síremléke.

A parkerdő részét képezi az előzőekben elmondottakon túlmenően a nagycenki kastélypark és hársfa sor, a Páneurópai Piknik emlékpark, továbbá a mellette létesült Akadémiai Emlékerdő és gyermekjátszótér továbbá a Sopronkövesd határában létesült Kotecsi Parkerdő is. Az Erdőgazdaság kezelésében van továbbá a Kárpát-medencében és nyugodtan mondhatjuk, hogy egész Európában kiemelkedő fajgazdagsággal rendelkező Szárhalmi-erdő is.

A parkerdőben való eligazodást és a mindenki számára megfelelő program megtervezését segítik a parkerdőről és annak egyes nevezetességeiről, ajánlott kirándulóhelyeiről készült kiadványok, melyeket a város idegenforgalmi egységeiben, a Tourinform irodában, a Károly-kilátónál és az erdőgazdaság központjában (9400 Sopron, Honvéd u. 1.) lehet legkönnyebben beszerezni. Hasznos segédeszköz továbbá a Cartographia kiadónál a Magyar Természetbarát Szövetség ajánlásával megjelent „Soproni-Hegység” turistatérképe. A térképet könyvesboltok és üzemanyagtöltő állomások forgalmazzák.